Jármű M 1:50 rajza oldalnézet

Rajzoljuk meg a kocsiszekrényt!

A méretezést az előző bejegyzésben olvashatod. " Térábr "Járműszerelvény 1:50 méretvonalai"

1. Kihúzunk a méretvonalainkon  egy mm-es téglalapot a motorszekrénynek, a felső sarkait lekerekítjük, felül középen nyitva hagyjuk.
2. A méretvonalaink szerint rajzolunk egy 46 x 16 mm-es téglalapot a platónak
3. Kiegészítjük felül a vezetőfülkét a méretvonalakon haladva, felül lekerekítjük. Használjunk sablonnak egy Ft-ost, vagy gombot!
4. Már csak a kerekeket kell megrajzolnunk!

1. Balról az ütköző elejétől mérünk jobbra 54 mm-t, mert a kis ábrán 27 mm szerepel  (2,7 beosztást   az ötvenesen ) - ez az első kerék tengelye -
2.  innen jobbra még 50 mm-t  - ez a kis rajzon 25 mm, a valóságban 2500 mm (2,5 beosztást az ötvenesen) - ez lesz a hátsó kerék tengelye.
3. A kerekek külső vonalát körzővel megrajzoljuk. A körző hegyének és tűjének egyforma magasnak kell lennie, hogy ez sikerüljön. (Ha nehéz ilyen kis kört rajzolni, akkor arányosan elhelyezünk egy ötforintost, és körülrajzoljuk.)
4. Kijelöljük a tengely és az ütköző vonalát.

5. Ezzel a házi feladatot elkészítettük!

Részletrajzok az órán.

Járműszerelvény 1:50 méretvonalai

Vegyük le  a méreteket az 1:100 rajzról, és szerkesszük meg a kocsi oldalnézeti képt 1:50 léptékben!

Nézd, itt vennak a méretek vízszintesen. Neked ennyi?
- ha mm-ben mérsz, akkor igen..

Most az A3 rajzlap bal felső részén dolgozunk. Az egész rajz csak 14 cm lesz. M 1:50

Majd a bal alsóra tesszük később  a felülnézetet M 1: 100 - az kétszer ekkora lesz. Ez itt  avégcél, de most térjünk vissza az oldalához!
Mérjük föl a szélességi méreteket!

1. Kettéosztottuk a lapot, most a felső 15 cm bal oldalán vagyunk.
2. Balról befelé mértünk 40 mm-t, ez a margó,  innen indul  a rajz . Innen felmértünk 140 mm-t         (1:50 -hez ez 7 beosztás)
3. Most ezt a 140 mmt osztjuk fel vízszintesen. Minden méretnél a dupláját számítjuk.
4. 10 : 27 : 23: 10 mm mértünk, ezért most 20 : 54 : 46 : 20 mm-t mérünk fel vonalzóval,(illetve a léptékvonalzó 50-es beosztásán 1 - 2,7 - 2,3 - 1)
5. Ez az ütköző : kocsiszekrény : rakodótér : hátsó ütköző szélessége. 
6. Az 54 mm-es kocsirészt tovább osztjuk : 10 : 30 : 14 mm ( 0,5 : 1,5 . 0,7 az ötvenesen)
7. Húzzunk az osztásoknál vékony függőlegeseket (a kék vonalak helyén) 2H ceruzával!

Itt lesznek a fő függőlegeseink.

 Jöhetnek a magassági méretek! 

1. Az alapvonaltól felfelé 6 : 8 : 12 mm-t mértünk,                                                                      most felmérünk a rajzlapunkon duplázva     12 : 16 : 24 mm-t (6 : 8 : 12 közepes kis beosztás az ötvenesen)
2.  Ha kétfelől mérünk, úgy biztosan párhuzamos lesz.
3. Húzzuk meg  a vonalakat 2H ceruzával, vékonyan! A képen piros vízszintesek. 
4. Most már jöhet a rajz! Keresd a következő bejegyzést: Kocsiszekrény rajza oldalról 1:50

Nyomtatható -jegyzetelhető cikk a kötészeti utómunkákról

Kötészet

 Kötészeti eljárások, utómunkák

Vágás: A nyomtatás legtöbbször olyan ívekre történik, melyeken a kész munka többször is elfér, ezért a kész méret eléréséhez legtöbbször vágni kell, de ezen kívül még más lehetőségek is vannak. Szinte csak a nagy plakátoknál nem kell vágni. A munkákon ezért sok nyomda kéri a vágójelek elhelyezését. A munka elküldése előtt mindig meg kell kérdezni, szükség van-e erre.

Hajtás: 2 oldalnál nagyobb terjedelmű kiadvány esetén: általában 4, 6, 8 oldal, pl. hajtogatott újságok,  de vágás után kisebb méretek is hajthatók felébe, harmadába (meghívók)

Bígelés: keményebb papírok a hajtás során kitörhetnek, de ha a hajtásvonalon előtte erősen megnyomják, a kartont, a papírrostok megnyúlnak és a nyomtatvány könnyen hajtható lesz:  vastagabb könyvborítók, asztali álló "sátor" típusú darabok (itallap, étlap, hirdetés stb.), dobozok esetén

Perforálás: ha a kész termékről le kell majd tépni egy darabot, akkor érdemes perforálni - ilyenkor szaggatott vagy pontozott vonal mentén sűrű pontokban kilyukasztják a lapot így könnyen letéphető lesz. Jegyek, kuponok, stb. esetén ajánlott

Riccelés: öntapadós termékek esetén a terméket az alapig bemetszik így könnyen leválasztható lesz nagyobb felületre több matricát lehet így elhelyezni

Terjedelmesebb munkáknál általában van egy borító (200-300g) és vékonyabb belívek (80-130g), általában néggyel osztható oldalszámot szokás megadni, kivéve spirálozásnál (páros legyen). A lapokat többféle eljárással lehet összefogni:

Irkatűzés: kapcsos tűzés középen a félbehajtott lapokban, mint a normál iskolai füzeteknél. Gyakori kisebb oldalszámnál, a munka jellegéből adódóan mindig néggyel osztható az oldalszám. A leggyorsabb, legolcsóbb eljárás. A papír vastagságától függően kb. 64 oldalig alkalmazható.

Omegakapcsozás: hasonló az irkatűzéshez, de a művelet után a kapocs nem simul szorosan a papírhoz, hanem egy fület képeznek a drótból (oldalról a görög omega betűhöz hasonló, innen a név) aminek segítségével lefűzhető lesz a kiadvány.

Ragasztókötés: 64 oldalnál nagyobb oldalszám esetén ajánlott prospektus, magazin, könyv kötésére. Így már gerince lesz a terméknek, amire  a kiadvány címét fel lehet írni, ha elég vastag ahhoz. Sokat forgatott termékehez PUR kötés javasolt.

PUR kötés: Ez hasonlít a ragaszókötéshez, de speciális ragasztóval készül, így strapabíróbb. Csak extrém felhasználás esetén tépődnek ki a lapok.

Cérnafűzés: cérnával egymáshoz varrják a kiadvány íveit (1 ív= 16 A4 oldal vagyis 8 A4 lap aminek 2 oldala van)  - A kiadvány ívszámát is megadjuk a nagyobb terjedelmű kiadványnál  (oldalszám/16) , de legalább néggyel oszthatónak kell lennie (negyed ív) , vagy nyolccal (nyolcad ív). Rendkívül tartós, hosszú élettartamú termék készíthető így, nagy terjedelmű, sokat forgatott könyvekhez, katalógusokhoz ajánlott (pl lexikonok).

Puhatáblás  kötés vagy kartonált ragasztott: a kiadvány borítója 200-300 g karton, felületén nyomott lehet. Lehet matt vagy fényes műnyomó vagy más minőségű karton. Ez az olcsóbb kivitel. Legtöbbször ragasztott - néha lehet cérnafűzött.

Keménytáblás: ez kemény karton fedél, a legigényesebb, legdrágább kivitel. Művészeti kiadványok, irodalmi remekművek, hosszú életre szánt lexikonok, gyűjtemények méltó borítója. kasírozással készül, vagyis kemény lemezkartonra ragasztják a fóliázott , vékonyabb papírra nyomtatott grafikát, vagy papír helyett lehet textil, műbőr, vagy bőr is a lemezre ragasztva. Lehet aranyozni, vakdomborozni, (nyomatlan papírt vagy táblát hátulról nyomják meg, így kidomborodik, kiemelkedik a síkból), mélyített /negatív dombornyomással elátni.

Spirálozás: Az összefogott lapokat a gerinc mentén kilukasztják és fém vagy műanyag spirállal összefogják - műanyag spirált sok irodában is egyszerű irodai spirálozóval is használhatunk. A műanyag spirál később roncsolás nélkül is bontható, rugalmas, így további lapok fűzhetők hozzá, vagy cserélehtők. A fém spirált összenyomják, így csak deformációval lehet bontani, levenni. lapokat erősítenek össze, nem oldalpárokat, ezért elég, ha páros az oldalszám, nem kell néggyel oszhatónak lennie. A fém spirál elegánsabb, fehér, fekete vagy ezüst színű lehet. A műanyag több színben is elérhető, irodai körülmények között is használható.

Stancolás: speciális alakú nyomtatványok készítéséhez nyomóformát készítenek (fejlettebb technikájú nyomdában már lézerrel is vágható) , a hagyományos forma egy fatábla, amibe a kívánt alak szerint késeket illesztenek (lehet vágó, bígelő, perforáló, riccelő ) ezzel a nyomatot erősen megnyomják, így kivágódik a papírból (mint a pogácsaszaggatónál a tészta).

Díszítés és védelem

Díszétő és védő rétegek

Sokat forgatott, sokáig érvényes kiadványok felületét érdemes védeni. Ez lehet fóliázás, laminálás, de egyes részleteket díszítésként vagy információ kiemeléseként ki is emelhetünk formalakkal vagy UV lakkal, aranyfüst fóliával (vagy ezüsttel).

Fóliázás: matt vagy fényes műanyag fóliával vonják be a felületet, nedvesség és/vagy súrlódás, kopás ellen védi a nyomatot

Laminálás: műanyag bevonatot hővel ráolvasztanak a felületre mindkét oldalról - nagyon tartós, vízálló felületet ad. (irodai gépek is vannak már)

Fémfólia (prégelés): arany vagy ezüst színű fólia, a környezettől elváló díszítő nyomás, kiemelt alkalmak üdvözlő kártyáin, meghívókon, borítókon alkamazzák vagy másolás elleni védelemre: pl. jegyek, kuponok, bérletek esetén

Diffrakciós fólia: fémfólia, mely a ráeső fényben az előre felvitt mintákat adja vissza feltűnő szivárvány színekben. Formák kiemelésre ajánlott főként, sötét háttéren szöveghez is (címek)

UV lakkozás vagy formalakk: átlátszó festéket visznek fel a felületre, ami megszáradva rendkívüli fényt ad a nyomatnak. Egészben vagy formák, szövegek kiemelésre is használható. Figyelemfelhívásra és díszítésre is alkalmas, matt fóliára is felvihető.

Domborítás: Egy formát vagy szöveget, felületet a környezetéből kiemelnek térbe, és az kézzel tapinthatóvá válik. Nyomatlan papíron: vakdomborozás. Részletek kiemelésére használt eljárás.

A cikk forrása: http://babusadesign.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=9%3Ahasznos-tippek-ajanlatkereshez-1&catid=1%3Adtp&Itemid=2&limitstart=2

Nyomtatható -jegyzetelhető cikk a kötészeti utómunkákról

Kötészet

 

Plakáttervezés

         A plakát a vizuális kommunikáció klasszikus formája. Plakát alatt általában nagyméretű és nyomdailag sokszorosított szabad térben felhasznált, kültéri hirdetményt értünk.

Ebben váltakozva jelenik meg a fotó, a fotógrafika, és felhasznál grafikus illetve tipográfiai elemeket.

A nagyméretű plakátot poszternek nevezzük, és ez a neve a nyomtatott reprodukcióknak is.
Napjainkban a plakátokat ofszet nyomdai eljárással készítik. Kis példányszámban (néhány darab) digitális nyomdában tudjuk kinyomtattatni a plakátot. Kisebb méretben, kis példányszámban lézernyomtatóval, színes fénymásolóval is sokszorosíthatjuk.

Története            

         A plakát a polgári fejlődés terméke, a nagyvárosi életforma része. A XIX sz. második felében terjedt el, amikor a nyomdatechnika alkalmassá vált nagy mennyiségű és nagyméretű falragaszok előállítására. Elsősorban litográfiával sokszorosítottak, ez volt a legolcsóbb és legegyszerűbb eljárás. http://hu.wikipedia.org/wiki/Plak%C3%A1t

Híres plakátművészek

Henri de Toulouse Lautrec moulin rouge, la goulue (poster) 1891

Kötészet  -szerkesztés alatt

Nyomdai utómunkák
Puhatáblás  kötés
Puhatáblás  kötés vagy kartonált ragasztott
a kiadvány borítója 200-300 g karton, felületén nyomott lehet. Lehet matt vagy fényes műnyomó vagy más minőségű karton. Ez az olcsóbb kivitel. Legtöbbször ragasztott - néha lehet cérnafűzött.
Keménytáblás kötés
Keménytáblás kötés:
ez kemény karton fedél, a legigényesebb, legdrágább kivitel. Művészeti kiadványok, irodalmi remekművek, hosszú életre szánt lexikonok, gyűjtemények méltó borítója. kasírozással készül, vagyis kemény lemezkartonra ragasztják a fóliázott , vékonyabb papírra nyomtatott grafikát, vagy papír helyett lehet textil, műbőr, vagy bőr is a lemezre ragasztva. Lehet aranyozni, vakdomborozni, (nyomatlan papírt vagy táblát hátulról nyomják meg, így kidomborodik, kiemelkedik a síkból), mélyített /negatív dombornyomással elátni.

Prégelés, domborítás


Spirálozás, domborítás

Spirálozás:
Az összefogott lapokat a gerinc mentén kilukasztják és fém vagy műanyag spirállal összefogják - műanyag spirált sok irodában is egyszerű irodai spirálozóval is használhatunk. A műanyag spirál később roncsolás nélkül is bontható, rugalmas, így további lapok fűzhetők hozzá, vagy cserélhetők. A fém spirált összenyomják, így csak deformációval lehet bontani, levenni. A fém spirál elegánsabb, fehér, fekete vagy ezüst színű lehet. A műanyag több színben is elérhető, irodai körülmények között is használható.
Lapokat erősítenek össze, nem oldalpárokat, ezért elég, ha páros az oldalszám, nem kell néggyel oszhatónak lennie.

Spirálozó

Stan-colt ter-mé-kek
Stancolás:
speciális alakú nyomtatványok készítéséhez nyomóformát készítenek a hagyományos forma egy fatábla, amibe a kívánt alak szerint késeket illesztenek (lehet vágó, bígelő, perforáló, riccelő ) ezzel a nyomatot erősen megnyomják, így kivágódik a papírból (mint a pogácsaszaggatónál a tészta).
Mint a tésztát – éles fémkeret vágja ki a papírt
Stancolt doboz
 - fejlettebb technikájú nyomdában már lézerrel is vágható -
Díszítés és védelem

Díszétő és védő rétegek
Sokat forgatott, sokáig érvényes kiadványok felületét érdemes védeni. Ez lehet fóliázás, laminálás, de egyes részleteket díszítésként vagy információ kiemeléseként ki is emelhetünk formalakkal vagy UV lakkal, aranyfüst fóliával (vagy ezüsttel).
Fóliázás:
matt vagy fényes műanyag fóliával vonják be a felületet, nedvesség és/vagy súrlódás, kopás ellen védi a nyomatot
A laminálás vastagabb, kétoldalas
Laminálás:
műanyag bevonatot hővel ráolvasztanak a felületre mindkét oldalról



irodai gépek is kaphatóak
Fémfólia (prégelés):
Arany, ezüst vagy  metálszínű fólia, a környezettől elváló díszítő nyomás, kiemelés. Üdvözlő kártyáin, meghívókon, borítókon alkalmazzák vagy másolás elleni védelemre: pl. jegyek, kuponok, bérletek esetén

Prégelés és domborítás
Diffrakciós fólia , hologramm fólia
Diffrakciós fólia, hologram:
  Diffrakciós fólia :felületén egy egyedülálló, fényvisszaverő tulajdonsággal bíró festék található, mely fény hatására a szivárvány minden színében csillog
A hologramfólia hasonló, melegfóliázással vihető fel a felületre, különböző fényszögekben, különböző árnyalatban pompázik.
Hamisítás megnehezítésére


Diffrakciós fólia
Hologram
UV lakkozás vagy formalakk:
átlátszó festéket visznek fel a felületre, ami megszáradva rendkívüli fényt ad a nyomatnak. Egészben vagy formák, szövegek kiemelésre is használható. Figyelemfelhívásra és díszítésre is alkalmas, matt fóliára is felvihető.
formalakk
formalakk
Domborítás:
Egy formát vagy szöveget, felületet a környezetéből kiemelnek térbe, és az kézzel tapinthatóvá válik. Nyomatlan papíron: vakdomborozás. Részletek kiemelésére használt eljárás.

Dombornyomás, vakdombor, Braille-írás

Kérdések

Mi a különbség a kartonált, ragasztott és a keménytáblás kötés között? (készítés és felhasználás területén)
Mit jelent a prégelés?
Hol alkalmaznak kasírozást?
Hogy készül a stancolás? Mire való?
Hol alkalmaznak UV lakkozást?
Spirálozásnál van-e oldalszámi megkötés?
Milyen anyagú spirálokat használnak? Melyiknek mi az előnye?
Milyen termékekre kerül diffrakciós fólia, és miért?
Mi a különbség és mi a hasonlóság a laminálás illetve a fóliázás között?