Mit kell tudni?

 

I. PAPÍRGYÁRTÁS Történet és gyártás itt

•  2014. április 9., szerda

 II. A PAPÍR JELLEMZŐI

Elolvashatod itt

 ...........................................................

•  dátum a blogon: 2014. április 23., szerda

                  "A papírok felületi megmunkálásuk szerint " IS KELL!!!

 III. PAPÍRFAJTÁK Papírfajták itt

             - ezen belül : nyomdai papírok ismertetése

• dátum a blogon:  2014. május 15., csütörtök

 IV. PAPÍRMÉRETEK Papírméretek, szabványok itt

• 2014. április 2., szerda

V. PAPÍRGYÁRTÁS és környezet Lecke itt

• Házi feladat 2014. április 14(a blogon).

PAPÍRFAJTÁK 

Forrás: Prime Rate Nyomda

Leggyakrabban használt papírfajták és jellemzőik
A papíripari termékek (papírok, kartonok és lemezek) a következő tényezők alapján
csoportosíthatók: rostanyag-összetétel (pl. rongycellulóz-tartalmú, famentes cellulóztartalmú);
négyzetmétertömeg (pl. papír 180 g/m2-ig, karton 400 g/m2-ig, lemez 400 g/m2 fölött); az
előállítás módja (sík- vagy hengerszitás papírgépen készült egyrétegű, impregnált stb.); réteg
kialakítása szerint (egyrétegű, kétrétegű, háromrétegű, több rétegű, ragasztott stb.); enyvezés
szerint (enyvezetlen, anyagában vagy felületén enyvezett, írható stb.); szín szerint (fehér, színes,
natúr, pelyhezett stb.); simaság szerint (simítatlan, gépsima, gyengén vagy erősen simított,
fényezett, egyoldalt sima stb.); egyéb tulajdonságok szerint (vízálló, zsírálló, gőzálló, színtartó
stb.); megjelenési forma szerint (tekercs, bála, rizsma stb.). 

1. Nyomdai papírok

2. Írópapírok 

3. Művészpapírok

4.     Ipari papírok

5.     Háztartási papírok

    

   N y o m d a i  papírok

   A nyomópapírok általános jellemzője a
   többé-kevésbé puha fogás, rugalmas tartás
   és elsősorban a jó nyomtathatóság, alig
   enyvezettek vagy teljesen enyvezetlenek.
   Rostanyag-összetételük elsősorban facsiszolat,
   finomabb nyomópapírok esetében cellulóz,
   ezen túlmenően famentes és rongytartalmú
   nyomópapírok is előállításra kerülnek.
   Az egyes nyomópapírfajták tulajdonságai
   ahhoz a nyomtatási eljáráshoz igazodnak,
   amelyhez rendeltetésszerűen felhasználásra
   kerülnek. A nyomópapírok a speciális
   felhasználási területeik által igényelt
   tulajdonságokon túlmenően az ún. általános
   követelményeket is ki kell elégítsék.
   Ezeket az általános papírtulajdonságokat az
   előzőekben már ismertettük.
   
   Újságnyomó papír: Rostanyag összetétele a
   nyomópapírok közül a legtöbb facsiszolatot
   tartalmazza (jelentős a hulladékpapír tartalma
   is). Átnézete felhős, amelynek egyrészt a
   gyenge őrlés az oka, másrészt az, hogy az
   anyag eloszlása a nagy gyártási sebesség
   miatt viszonylag egyenlőtlen. Nagymértékű
   lignintartalma miatt fény hatására oxidálódik,
   megsárgul. Töltőanyag-tartalma a felhasználás
   céljai szerint változó. A nagyobb töltőanyag-
   tartalom fokozza a nyomóképességet, de
   túlzott mértékben adagolva kiporzik. Általában
   nem, vagy csak kissé enyvezett. Kizárólag
   tekercses kiszerelésben kerül forgalomba, előírt
   szakadási hossza gyártási irányban legalább
   2400 m, keresztirányban 1400 m, középértéke
   1900 m.

   
   Javított újságnyomó papír: A javított
   újságnyomó papírt a gyártók MFS (Machine
   Finished Special) megkülönböztető
   betűjelzéssel látják el. Gépi simítású, speciális
   újságnyomó papír, amelynek felülete simább,
   fehérségtartalma és grammsúlya magasabb
   a normál újságnyomó papírnál. Négyszín
   kolor nyomtatásra kerülő tulajdonságaiból
   következően rendkívül alkalmas.
   Legáltalánosabban elterjedt alkalmazási
   területe: napilapok, folyóiratok, kevésbé
   minőségigényes magazinok, kereskedelmi,
   reklám-, irodai, ügyviteli nyomtatványok és
   könyvek.
    

   Regénynyomó papír:

   Elsősorban
   könyvnyomtatás céljára alkalma. Egyenletes
   felhős átnézetű, minimális töltőanyag-
   tartalmú, lágy, rugalmas, voluminózus fogású
   és gépsima felületű papír. Nem az íróképesség
   miatt enyvezik, hanem a töltőanyag
   rögzítésére.

   
   Plakátpapír: Elsősorban nagy felületű,
   rendszerint többféle színben előállított, utcai
   hirdetőoszlopokon alkalmazott plakátok,
   röplapok és falvédő papír előállítására
   alkalmas. Famentes, félfamentes és fatartalmú
   anyagösszetételű változatban kerül
   forgalomba. A famentes és félfamentes típus
   átnézete gyengén felhős, a fatartalmúé erősen
   felhős.

   
   Biblianyomó papír: Finom, vékony termék,
   amelyet nagy oldalszámú és ennek ellenére
   vékony gerincvastagságban előállítani kívánt
   könyvek nyomtatásához használnak. Gépsima
   vagy gyengén simított felületű, tompafehér
   vagy halvány csontsárga színű, nem  íróképes, de jól nyomtatható, tompa fényű,
   kevéssé áttetsző, lágy, bársonyos tapintású,
   puha, finom papír. Gyantatej és keményítő
   hozzáadásával állítják elő a nagy töltőanyag-
   tartalom kiporzásának elkerülése érdekében.
    

   Mélynyomó papír: Mélynyomással készülő
   nyomdatermékek erősen simított papíranyaga.
   Egyike a legkeményebb papírfajtáknak,
   jellemzői sok szempontból egymásnak
   ellentmondóak.

   
   Műnyomópapír: Minőségigényes,
   illusztrációs, egy- vagy több színű termékek
   előállítására alkalmas. Viszonylag gyenge
   enyvezésű, teljesen zárt, erősen simított
   felületű, átlátszatlan, tükörfényes, fehér
   vagy sárgás színű, mindkét oldalon mázolt
   nyomópapír.

   
   Famentes ofszetpapír: A követelményeknek
   megfelelően illeszkedőképes (passzerképes),
   azaz a nedves nyomtatóeljárásban is
   mérettartó. Alapanyaga famentes, fehérített
   cellulóz. A jobb minőségű ofszetpapírok részben rongytartalmúak. Tömör, zárt felületű,
   íróképes, merev tartású, alig áttetsző, fehér,
   csontsárga vagy szürkés színű termék. Teljes
   enyvezéssel megkötött töltőanyag-tartalma
   kb. 10-15%.

   
   Térképnyomó papír: 20% rongytartalmú,
   tömör kidolgozású, jól nyomtatható és teljes
   mértékben illeszkedőképes, hajtogatható,
   a gyártási gyakorlat szerint túlenyvezett,
   85% fehérségtartalmú, fénytelen felületűre
   simított papír, amellyel szemben magas
   minőségi követelmények támaszthatók.
   A követelmények kielégítése érdekében
   rostanyag-összetétele 20% fehérített
   pamutrongycellulóz és 80% fehérített
   nátroncellulóz.

   
   Illusztrációs nyomópapír (műnyomó
   utánzat): Mindkét oldalon jó nyomóképességű,
   egyenletesen tiszta átnézetű, zárt, erősen
   simított, tükörfényes felületű, puha és
   enyvezése ellenére kissé nedvszívó, fehér,
   csontsárga, kék vagy szürke színű papír. A fehér
   papír fehérségtartalma minimálisan 75%, a
   színes papír világossági tényezője minimum
   60%.

   Recycle papír (újrapapír): A recycle
   vagy a köztudatban újrapapírként ismert
   nyomathordozót nyomott és nyomatlan
   hulladékpapír felhasználásával állítják elő.
   Tisztán hulladékpapírból készült újrapapír
   minősége, minden lényeges tulajdonsága
   rendkívül rossz, ezért az előállítani kívánt
   papírminőség receptúrája által meghatározott
   arányban eredeti (elsődleges) rostanyaggal
   javítják a másodlagos rostot.
   Az újrapapír használata az utóbbi években
   világviszonylatban széles körben elterjedt. 
   A világon gyártott papírmennyiségnek
   mintegy fele elsődleges rostanyagból, másik
   fele hulladék papírból készül. A leggyakrabban
   hullámnyerspapír, újságnyomó papír, karton,
   egészségügyi papír, fénymásolópapír és
   írónyomó papír előállításához használják.
   Az utóbbi időben az olcsó regények,
   gyermekkönyvek (pl.: kifestőkönyvek) keresett
   és közkedvelt alappapírja. Használatával hanygsúlyozhatjuk környezet iránti elkötelezettségünket.

   
   Magazin papírok: Fatartalmú papírok,
   egyaránt alkalmazhatók a technológiai
   sajátosságoknak megfelelő kivitelben magas-,
   ofszet-, mély-, valamint szitanyomtatáshoz.
   Valamennyit íves és tekercses kiszerelésben
   egyaránt forgalmazzák. Ezen belül az alábbi
   papírminőségek különböztethetők meg
   a teljességre törekvés igénye nélkül: SC
   (Supercalendered): szuperkalanderezett, azaz
   simított papírok. Mázolatlan, felületkezelt,
   kevésbé fényes felületű papír, 40-80 g/m2
   tömegben állítják elő. Legáltalánosabban az 52
   és 56 g/m2 tömegűeket használják folyóiratok,
   katalógusok, magazinok, kereskedelmi nyomtatványok előállítására. Fehérségtartalma:
   64-71% (mélynyomó), 68-74/ (ofszet). MFC
   (Machine Finished Coated): gépi mázolású
   papír. Minőségét tekintve az SC és az LWC
   papírok közé sorolható (jobb, mint az SC, de
   nem éri el az LWC minőségét). Matt felületi
   kialakításban is előállítják. A többi hasonló
   karakterű papírnál magasabb a volumenitása,
   ezért alacsonyabb négyzetmétertömeg esetén
   is vastagabbnak tűnik. Legelterjedtebben 54-
   80 g/m2 tömegű változatban állítják elő.
   Alkalmazási területe: folyóiratok,
   magazinok, katalógusok, kereskedelmi és
   reklámnyomtatványok, illusztrációs könyvek.
   LWC (Light Weight Coated): könnyű fajsúlyú
   mázréteggel bevont, enyhén mázolt papír.
   Előállítják fényes és matt kivitelben. 49-90 g/
   m2 tömegben állítják elő, legáltalánosabban
   a 60-80 g/m2 tömegűeket használják.
   Fehérségtartalma: 69-80%. Az ofszetnyomásra
   alkalmas LWC papírt jobb minőségű
   folyóiratok, magazinok, kereskedelmi és
   reklámnyomtatványok, katalógusok és
   könyvek előállítására alkalmazzák.

    WFC (Woodfree Coated): famentes, esetleg
   enyhén fatartalmú, 1x, 2x, vagy 3x mázolt
   műnyomó papír. 60-300 g/m2 tömegben
   állítják elő, fehérségtartalma: 86-96%.
   Minőségigényes nyomtatványok, borítók
   előállítására alkalmazzák.

    

   Az előzőekben
   ismertetett papírokkal korántsem teljes az író-
   és nyomópapírok köre.

   A papírgyártás nemzetközi méretű fejlesztése
   állandóan új papírféleségek előállítását teszi
   lehetővé, amelyek a piac és a nyomdaipar
   elvárásait mind teljesebb mértékben elégítik ki.

    

HÁZI FELADAT  --  KÖRNYEZET ÉS PAPÍRGYÁRTÁS

Papírgyártás és környezetterhelés

  Feladat: Húzd alá a szövegben, milyen vegyi anyagokat használnak a gyártás során!

Csoportosítsd az anyagokat a környezetre gyakorolt hatás szerint a füzetedben!

• Vízszennyező:                                        •  Egészségkárosító hatású:

•  Levegőszennyező:                                 • Ártalmatlan:

•  Talajterhelés:                                          •A papír anyagát adja:

„Környezetkárosító” Ez a piktogram figyelmeztet a környezetkárosító anyagok csomagolásán.
A korábbi narancsszínű négyzeteket felváltotta a piros keretes.

 

  Papírgyártás

"A papír fő alkotórésze a cellulóz. A növények szilárd vázát képezik a cellulózrostok, amelyek még egyéb nagymolekulájú szerves anyaggal vannak bevonva. A fatartalmú papír ezektől az anyagoktól merevebb, a levegő hatására érzékeny és idővel töredezik. A jó minőségű papírban nincsenek ilyen anyagok, mivel a papírgyártás során kémiai oldással eltávolítják ezeket. Ehhez használják a nátrium-hidroxidot. A cellulóz nem lép reakcióban viszont ezzel az anyaggal. Az egyirányú cellulózrostokat a gyártás műveletei során fellazítják és összekuszálják. Ez az úgynevezett foszlatás kádakban egy álló és egy mozgó késrendszer segítségével történik. A kialakuló papírpéphez ebben a munkafázisban adagolnak különböző töltőanyagokat is, hogy a papír felülete tömör és sima legyen, továbbá áttetszősége csökkentjen. Töltőanyagként alkalmaznak például kaolint, amely alumínium-szilikát, a talkumot, ami magnézium-szilikát, a sulypátot, ami bárium-szilikát továbbá gipszet. A papír szilárdságát növelik és nedvszívó képességét csökkentik különböző enyvekkel. A keverés és tisztítás után egy vízszintesen mozgó szitarendszerrel víztelenítik és alakítják lappá a pépes anyagot. A szitán szívószekrények fölé jut a papíranyag, amely a nedvesség egy részét elvonja. Az utolsó munkafázis a simítás és a hengerlés.

Régen rongytartalmú papírpépből fakeretre feszített szitával, kézi merítéssel készítették a valódi merített papírt. A szélső rostok helyenként a fakerethez tapadtak, amiről aztán szakadozottan váltak le, ettől lett rojtos a széle.

A jobb minőségű papírt rongyokból állítják elő. Azonban csak a pamut-, len- vagy kenderanyag használható, mivel nagyobb a cellulóztartalma, kevesebb benne a merevítő-szennyező anyag. A szűrőpapír készítésénél nem alkalmaznak töltő és enyvező anyagokat, ezért a jó minőségű szűrőpapír csaknem tiszta cellulóz.

A papírgyártás során a cellulóz szálakat kevés változás éri. Hasonló külső szerkezeti átalakulás, más térbeli elrendeződés jön létre akkor is, amikor a gyapotból, lenből, kenderből textíliákat fonnak. "

http://metal.elte.hu/~radkat/toto/papir.htm

"
Papírgyártás elsődleges rostokból

A papírgyártás első szakaszában a nyersanyagot - például a fát - rostjaira bontják.  A beáztatott, majd lehántolt fából mechanikai vagy kémiai eljárással nyerik ki a rostokat.  A mechanikai eljárás végeredménye a facsiszolat, amit rövid használati idejű papírok alapanyagaként használnak (pl. újságpapír). A facsiszolatot tisztítják, szükség esetén fehérítik, végül besűrítik.

A kémiai eljárással előállított termék a cellulóz. A kémiai eljárás során a felaprított fát savakkal, illetve lúgokkal főzve választódik ki a cellulóz. A lugos oldatban főzött fából barna színű szulfátcellulóz keletkezik, amely igen nehezen fehéríthető. Fehérítetlenül papírzacskók, bevásárlótáskák, kávéfilterek alapanyagául szolgál. A savas oldatban főzött fából a könnyebben kezelhető szulfitcellulóz keletkezik, amely világosabb és könnyebben fehéríthető, de ma már alig gyártják.

A cellulóz, illetve a facsiszolat színe a fában lévő lignin maradványai miatt sárgásbarna, ezért a megszokott fehér papír előállításához fehérítésre van szükség. A fehérítés többfajta anyaggal történhet, így például klórgázzal, nátrium- vagy kalcium-hipoklorittal, klórdioxiddal, hidrogén­peroxiddal, oxigénnel.

Régebben a fehérítéshez főleg klórgázt használtak, ma már sok papírgyár a környezetet kevésbé terhelő anyagokkal dolgozik. A klórgázzal történő fehérítés során klórvegyületek kerülnek a cellulózba, illetve a papírgyárak szennyvizébe. Az eljárás során keletkező szerves klórvegyületek hatása a rákkeltő dioxinhoz hasonló, ami a táplálkozási láncon keresztül, illetve közvetlenül a környezetre fejti ki káros hatását. Egyes cellulózgyárak közelében a levegő kén-dioxiddal, kénvegyületekkel szennyezett lehet, a szennyvíz kénvegyületeket tartalmazhat.

A papírgyártás következő fázisában a cellulózt, vagy facsiszolatot vízzel keverik, amelyhez töltőanyagokat adnak. A töltőanyagok kitöltik az író-nyomópapírokban a rostok közötti réseket, így a papír sima és átlátszatlan lesz. A keverékhez hozzáadott enyvezőanyagok jobb tartást adnak a papírnak, és biztosítják, hogy a tinta vagy festék megfelelően megtapadjon. Végül színezőanyagok hozzáadásával biztosítható a kívánt szín.

Az utolsó fázisban a fent leírt keveréket szűréssel és préseléssel víztelenítik, majd szárítják, felszínét pedig egyenletesre simítják. Végül az így elkészült óriási méretű papírtekercseket megfelelő méretű lapokra vágják."

 http://tavoktatas.kovet.hu/tartalom_papir_normal.htm

A papírgyártás töltőanyaga, pl: http://www.carbonatkft.hu/termekismerteto ( Carbonát Kft.

Carbonát-2

20 mikron alatti mészkőőrlemény

Gumi-, műanyag-, síkfólia-, papírgyártás töltőanyaga

)