2014. május 14., szerda

HÁZI FELADAT  --  KÖRNYEZET ÉS PAPÍRGYÁRTÁS

Papírgyártás és környezetterhelés

  Feladat: Húzd alá a szövegben, milyen vegyi anyagokat használnak a gyártás során!



Csoportosítsd az anyagokat a környezetre gyakorolt hatás szerint a füzetedben!

  • Vízszennyező:                                        •  Egészségkárosító hatású:
  •  Levegőszennyező:                                 • Ártalmatlan:

  •  Talajterhelés:                                          •A papír anyagát adja:



„Környezetkárosító” Ez a piktogram figyelmeztet a környezetkárosító anyagok csomagolásán.
A korábbi narancsszínű négyzeteket felváltotta a piros keretes.

 

  Papírgyártás

"A papír fő alkotórésze a cellulóz. A növények szilárd vázát képezik a cellulózrostok, amelyek még egyéb nagymolekulájú szerves anyaggal vannak bevonva. A fatartalmú papír ezektől az anyagoktól merevebb, a levegő hatására érzékeny és idővel töredezik. A jó minőségű papírban nincsenek ilyen anyagok, mivel a papírgyártás során kémiai oldással eltávolítják ezeket. Ehhez használják a nátrium-hidroxidot. A cellulóz nem lép reakcióban viszont ezzel az anyaggal. Az egyirányú cellulózrostokat a gyártás műveletei során fellazítják és összekuszálják. Ez az úgynevezett foszlatás kádakban egy álló és egy mozgó késrendszer segítségével történik. A kialakuló papírpéphez ebben a munkafázisban adagolnak különböző töltőanyagokat is, hogy a papír felülete tömör és sima legyen, továbbá áttetszősége csökkentjen. Töltőanyagként alkalmaznak például kaolint, amely alumínium-szilikát, a talkumot, ami magnézium-szilikát, a sulypátot, ami bárium-szilikát továbbá gipszet. A papír szilárdságát növelik és nedvszívó képességét csökkentik különböző enyvekkel. A keverés és tisztítás után egy vízszintesen mozgó szitarendszerrel víztelenítik és alakítják lappá a pépes anyagot. A szitán szívószekrények fölé jut a papíranyag, amely a nedvesség egy részét elvonja. Az utolsó munkafázis a simítás és a hengerlés.
Régen rongytartalmú papírpépből fakeretre feszített szitával, kézi merítéssel készítették a valódi merített papírt. A szélső rostok helyenként a fakerethez tapadtak, amiről aztán szakadozottan váltak le, ettől lett rojtos a széle.
A jobb minőségű papírt rongyokból állítják elő. Azonban csak a pamut-, len- vagy kenderanyag használható, mivel nagyobb a cellulóztartalma, kevesebb benne a merevítő-szennyező anyag. A szűrőpapír készítésénél nem alkalmaznak töltő és enyvező anyagokat, ezért a jó minőségű szűrőpapír csaknem tiszta cellulóz.
A papírgyártás során a cellulóz szálakat kevés változás éri. Hasonló külső szerkezeti átalakulás, más térbeli elrendeződés jön létre akkor is, amikor a gyapotból, lenből, kenderből textíliákat fonnak. "
http://metal.elte.hu/~radkat/toto/papir.htm

"
Papírgyártás elsődleges rostokból
A papírgyártás első szakaszában a nyersanyagot - például a fát - rostjaira bontják.  A beáztatott, majd lehántolt fából mechanikai vagy kémiai eljárással nyerik ki a rostokat.  A mechanikai eljárás végeredménye a facsiszolat, amit rövid használati idejű papírok alapanyagaként használnak (pl. újságpapír). A facsiszolatot tisztítják, szükség esetén fehérítik, végül besűrítik.
A kémiai eljárással előállított termék a cellulóz. A kémiai eljárás során a felaprított fát savakkal, illetve lúgokkal főzve választódik ki a cellulóz. A lugos oldatban főzött fából barna színű szulfátcellulóz keletkezik, amely igen nehezen fehéríthető. Fehérítetlenül papírzacskók, bevásárlótáskák, kávéfilterek alapanyagául szolgál. A savas oldatban főzött fából a könnyebben kezelhető szulfitcellulóz keletkezik, amely világosabb és könnyebben fehéríthető, de ma már alig gyártják.
A cellulóz, illetve a facsiszolat színe a fában lévő lignin maradványai miatt sárgásbarna, ezért a megszokott fehér papír előállításához fehérítésre van szükség. A fehérítés többfajta anyaggal történhet, így például klórgázzal, nátrium- vagy kalcium-hipoklorittal, klórdioxiddal, hidrogén­peroxiddal, oxigénnel.
Régebben a fehérítéshez főleg klórgázt használtak, ma már sok papírgyár a környezetet kevésbé terhelő anyagokkal dolgozik. A klórgázzal történő fehérítés során klórvegyületek kerülnek a cellulózba, illetve a papírgyárak szennyvizébe. Az eljárás során keletkező szerves klórvegyületek hatása a rákkeltő dioxinhoz hasonló, ami a táplálkozási láncon keresztül, illetve közvetlenül a környezetre fejti ki káros hatását. Egyes cellulózgyárak közelében a levegő kén-dioxiddal, kénvegyületekkel szennyezett lehet, a szennyvíz kénvegyületeket tartalmazhat.
A papírgyártás következő fázisában a cellulózt, vagy facsiszolatot vízzel keverik, amelyhez töltőanyagokat adnak. A töltőanyagok kitöltik az író-nyomópapírokban a rostok közötti réseket, így a papír sima és átlátszatlan lesz. A keverékhez hozzáadott enyvezőanyagok jobb tartást adnak a papírnak, és biztosítják, hogy a tinta vagy festék megfelelően megtapadjon. Végül színezőanyagok hozzáadásával biztosítható a kívánt szín.
Az utolsó fázisban a fent leírt keveréket szűréssel és préseléssel víztelenítik, majd szárítják, felszínét pedig egyenletesre simítják. Végül az így elkészült óriási méretű papírtekercseket megfelelő méretű lapokra vágják."

 http://tavoktatas.kovet.hu/tartalom_papir_normal.htm

A papírgyártás töltőanyaga, pl: http://www.carbonatkft.hu/termekismerteto ( Carbonát Kft.
Carbonát-2 20 mikron alatti mészkőőrlemény Gumi-, műanyag-, síkfólia-, papírgyártás töltőanyaga
)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése