2014. október 6., hétfő


 Rajzolj citromot!


Mindössze egy mutatós infografika, és máris kiderül, mit használnak leggyakrabban főzéshez a világ 36 országában...A Shortlist által közzétett listán mi is szereplünk. Készítőinek a magyar konyháról a vöröshagyma, a paprika, a zsír vagy szalonna jut eszébe. Persze nyilván viccesen leegyszerűsített információkról van szó,  kép innen

Hogyan készül az InkScape citrom? 
 És  a fahéj? Vagy a paprika?




1. MEXICO







2014. szeptember 9., kedd

A tervezés négy alapelve:

  • Tagolás
  • Elrendezés
  • Ismétlés
  • Kontraszt

(Robin Williams)

2014. május 21., szerda





Mit kell tudni?

 

I. PAPÍRGYÁRTÁS Történet és gyártás itt

  •  2014. április 9., szerda

 II. A PAPÍR JELLEMZŐI

Elolvashatod itt

 ...........................................................

  •  dátum a blogon: 2014. április 23., szerda
                  "A papírok felületi megmunkálásuk szerint " IS KELL!!!

 III. PAPÍRFAJTÁK Papírfajták itt

             - ezen belül : nyomdai papírok ismertetése

  • dátum a blogon:  2014. május 15., csütörtök

 IV. PAPÍRMÉRETEK Papírméretek, szabványok itt

  • 2014. április 2., szerda

V. PAPÍRGYÁRTÁS és környezet Lecke itt

  • Házi feladat 2014. április 14(a blogon).


2014. május 15., csütörtök

PAPÍRFAJTÁK 

Forrás: Prime Rate Nyomda

Leggyakrabban használt papírfajták és jellemzőik
A papíripari termékek (papírok, kartonok és lemezek) a következő tényezők alapján
csoportosíthatók: rostanyag-összetétel (pl. rongycellulóz-tartalmú, famentes cellulóztartalmú);
négyzetmétertömeg (pl. papír 180 g/m2-ig, karton 400 g/m2-ig, lemez 400 g/m2 fölött); az
előállítás módja (sík- vagy hengerszitás papírgépen készült egyrétegű, impregnált stb.); réteg
kialakítása szerint (egyrétegű, kétrétegű, háromrétegű, több rétegű, ragasztott stb.); enyvezés
szerint (enyvezetlen, anyagában vagy felületén enyvezett, írható stb.); szín szerint (fehér, színes,
natúr, pelyhezett stb.); simaság szerint (simítatlan, gépsima, gyengén vagy erősen simított,
fényezett, egyoldalt sima stb.); egyéb tulajdonságok szerint (vízálló, zsírálló, gőzálló, színtartó
stb.); megjelenési forma szerint (tekercs, bála, rizsma stb.). 
  1. Nyomdai papírok

  2. Írópapírok 

  3. Művészpapírok

  4.     Ipari papírok

  5.     Háztartási papírok

     

    N y o m d a i  papírok

    A nyomópapírok általános jellemzője a
    többé-kevésbé puha fogás, rugalmas tartás
    és elsősorban a jó nyomtathatóság, alig
    enyvezettek vagy teljesen enyvezetlenek.
    Rostanyag-összetételük elsősorban facsiszolat,
    finomabb nyomópapírok esetében cellulóz,
    ezen túlmenően famentes és rongytartalmú
    nyomópapírok is előállításra kerülnek.
    Az egyes nyomópapírfajták tulajdonságai
    ahhoz a nyomtatási eljáráshoz igazodnak,
    amelyhez rendeltetésszerűen felhasználásra
    kerülnek. A nyomópapírok a speciális
    felhasználási területeik által igényelt
    tulajdonságokon túlmenően az ún. általános
    követelményeket is ki kell elégítsék.
    Ezeket az általános papírtulajdonságokat az
    előzőekben már ismertettük.

    Újságnyomó papír: Rostanyag összetétele a
    nyomópapírok közül a legtöbb facsiszolatot
    tartalmazza (jelentős a hulladékpapír tartalma
    is). Átnézete felhős, amelynek egyrészt a
    gyenge őrlés az oka, másrészt az, hogy az
    anyag eloszlása a nagy gyártási sebesség
    miatt viszonylag egyenlőtlen. Nagymértékű
    lignintartalma miatt fény hatására oxidálódik,
    megsárgul. Töltőanyag-tartalma a felhasználás
    céljai szerint változó. A nagyobb töltőanyag-
    tartalom fokozza a nyomóképességet, de
    túlzott mértékben adagolva kiporzik. Általában
    nem, vagy csak kissé enyvezett. Kizárólag
    tekercses kiszerelésben kerül forgalomba, előírt
    szakadási hossza gyártási irányban legalább
    2400 m, keresztirányban 1400 m, középértéke
    1900 m.


    Javított újságnyomó papír: A javított
    újságnyomó papírt a gyártók MFS (Machine
    Finished Special) megkülönböztető
    betűjelzéssel látják el. Gépi simítású, speciális
    újságnyomó papír, amelynek felülete simább,
    fehérségtartalma és grammsúlya magasabb
    a normál újságnyomó papírnál. Négyszín
    kolor nyomtatásra kerülő tulajdonságaiból
    következően rendkívül alkalmas.
    Legáltalánosabban elterjedt alkalmazási
    területe: napilapok, folyóiratok, kevésbé
    minőségigényes magazinok, kereskedelmi,
    reklám-, irodai, ügyviteli nyomtatványok és
    könyvek.
     

    Regénynyomó papír:

    Elsősorban
    könyvnyomtatás céljára alkalma. Egyenletes
    felhős átnézetű, minimális töltőanyag-
    tartalmú, lágy, rugalmas, voluminózus fogású
    és gépsima felületű papír. Nem az íróképesség
    miatt enyvezik, hanem a töltőanyag
    rögzítésére.


    Plakátpapír: Elsősorban nagy felületű,
    rendszerint többféle színben előállított, utcai
    hirdetőoszlopokon alkalmazott plakátok,
    röplapok és falvédő papír előállítására
    alkalmas. Famentes, félfamentes és fatartalmú
    anyagösszetételű változatban kerül
    forgalomba. A famentes és félfamentes típus
    átnézete gyengén felhős, a fatartalmúé erősen
    felhős.


    Biblianyomó papír: Finom, vékony termék,
    amelyet nagy oldalszámú és ennek ellenére
    vékony gerincvastagságban előállítani kívánt
    könyvek nyomtatásához használnak. Gépsima
    vagy gyengén simított felületű, tompafehér
    vagy halvány csontsárga színű, nem  íróképes, de jól nyomtatható, tompa fényű,
    kevéssé áttetsző, lágy, bársonyos tapintású,
    puha, finom papír. Gyantatej és keményítő
    hozzáadásával állítják elő a nagy töltőanyag-
    tartalom kiporzásának elkerülése érdekében.
     

    Mélynyomó papír: Mélynyomással készülő
    nyomdatermékek erősen simított papíranyaga.
    Egyike a legkeményebb papírfajtáknak,
    jellemzői sok szempontból egymásnak
    ellentmondóak.


    Műnyomópapír: Minőségigényes,
    illusztrációs, egy- vagy több színű termékek
    előállítására alkalmas. Viszonylag gyenge
    enyvezésű, teljesen zárt, erősen simított
    felületű, átlátszatlan, tükörfényes, fehér
    vagy sárgás színű, mindkét oldalon mázolt
    nyomópapír.


    Famentes ofszetpapír: A követelményeknek
    megfelelően illeszkedőképes (passzerképes),
    azaz a nedves nyomtatóeljárásban is
    mérettartó. Alapanyaga famentes, fehérített
    cellulóz. A jobb minőségű ofszetpapírok részben rongytartalmúak. Tömör, zárt felületű,
    íróképes, merev tartású, alig áttetsző, fehér,
    csontsárga vagy szürkés színű termék. Teljes
    enyvezéssel megkötött töltőanyag-tartalma
    kb. 10-15%.


    Térképnyomó papír:
    20% rongytartalmú,
    tömör kidolgozású, jól nyomtatható és teljes
    mértékben illeszkedőképes, hajtogatható,
    a gyártási gyakorlat szerint túlenyvezett,
    85% fehérségtartalmú, fénytelen felületűre
    simított papír, amellyel szemben magas
    minőségi követelmények támaszthatók.
    A követelmények kielégítése érdekében
    rostanyag-összetétele 20% fehérített
    pamutrongycellulóz és 80% fehérített
    nátroncellulóz.


    Illusztrációs nyomópapír (műnyomó
    utánzat): Mindkét oldalon jó nyomóképességű,
    egyenletesen tiszta átnézetű, zárt, erősen
    simított, tükörfényes felületű, puha és
    enyvezése ellenére kissé nedvszívó, fehér,
    csontsárga, kék vagy szürke színű papír. A fehér
    papír fehérségtartalma minimálisan 75%, a
    színes papír világossági tényezője minimum
    60%.

    Recycle papír (újrapapír): A recycle
    vagy a köztudatban újrapapírként ismert
    nyomathordozót nyomott és nyomatlan
    hulladékpapír felhasználásával állítják elő.
    Tisztán hulladékpapírból készült újrapapír
    minősége, minden lényeges tulajdonsága
    rendkívül rossz, ezért az előállítani kívánt
    papírminőség receptúrája által meghatározott
    arányban eredeti (elsődleges) rostanyaggal
    javítják a másodlagos rostot.
    Az újrapapír használata az utóbbi években
    világviszonylatban széles körben elterjedt. 
    A világon gyártott papírmennyiségnek
    mintegy fele elsődleges rostanyagból, másik
    fele hulladék papírból készül. A leggyakrabban
    hullámnyerspapír, újságnyomó papír, karton,
    egészségügyi papír, fénymásolópapír és
    írónyomó papír előállításához használják.
    Az utóbbi időben az olcsó regények,
    gyermekkönyvek (pl.: kifestőkönyvek) keresett
    és közkedvelt alappapírja. Használatával hanygsúlyozhatjuk környezet iránti elkötelezettségünket.


    Magazin papírok: Fatartalmú papírok,
    egyaránt alkalmazhatók a technológiai
    sajátosságoknak megfelelő kivitelben magas-,
    ofszet-, mély-, valamint szitanyomtatáshoz.
    Valamennyit íves és tekercses kiszerelésben
    egyaránt forgalmazzák. Ezen belül az alábbi
    papírminőségek különböztethetők meg
    a teljességre törekvés igénye nélkül: SC
    (Supercalendered): szuperkalanderezett, azaz
    simított papírok. Mázolatlan, felületkezelt,
    kevésbé fényes felületű papír, 40-80 g/m2
    tömegben állítják elő. Legáltalánosabban az 52
    és 56 g/m2 tömegűeket használják folyóiratok,
    katalógusok, magazinok, kereskedelmi nyomtatványok előállítására. Fehérségtartalma:
    64-71% (mélynyomó), 68-74/ (ofszet). MFC
    (Machine Finished Coated): gépi mázolású
    papír. Minőségét tekintve az SC és az LWC
    papírok közé sorolható (jobb, mint az SC, de
    nem éri el az LWC minőségét). Matt felületi
    kialakításban is előállítják. A többi hasonló
    karakterű papírnál magasabb a volumenitása,
    ezért alacsonyabb négyzetmétertömeg esetén
    is vastagabbnak tűnik. Legelterjedtebben 54-
    80 g/m2 tömegű változatban állítják elő.
    Alkalmazási területe: folyóiratok,
    magazinok, katalógusok, kereskedelmi és
    reklámnyomtatványok, illusztrációs könyvek.
    LWC (Light Weight Coated): könnyű fajsúlyú
    mázréteggel bevont, enyhén mázolt papír.
    Előállítják fényes és matt kivitelben. 49-90 g/
    m2 tömegben állítják elő, legáltalánosabban
    a 60-80 g/m2 tömegűeket használják.
    Fehérségtartalma: 69-80%. Az ofszetnyomásra
    alkalmas LWC papírt jobb minőségű
    folyóiratok, magazinok, kereskedelmi és
    reklámnyomtatványok, katalógusok és
    könyvek előállítására alkalmazzák.

     WFC (Woodfree Coated): famentes, esetleg
    enyhén fatartalmú, 1x, 2x, vagy 3x mázolt
    műnyomó papír. 60-300 g/m2 tömegben
    állítják elő, fehérségtartalma: 86-96%.
    Minőségigényes nyomtatványok, borítók
    előállítására alkalmazzák.

     

    Az előzőekben
    ismertetett papírokkal korántsem teljes az író-
    és nyomópapírok köre.

    A papírgyártás nemzetközi méretű fejlesztése
    állandóan új papírféleségek előállítását teszi
    lehetővé, amelyek a piac és a nyomdaipar
    elvárásait mind teljesebb mértékben elégítik ki.

     

2014. május 14., szerda

HÁZI FELADAT  --  KÖRNYEZET ÉS PAPÍRGYÁRTÁS

Papírgyártás és környezetterhelés

  Feladat: Húzd alá a szövegben, milyen vegyi anyagokat használnak a gyártás során!



Csoportosítsd az anyagokat a környezetre gyakorolt hatás szerint a füzetedben!

  • Vízszennyező:                                        •  Egészségkárosító hatású:
  •  Levegőszennyező:                                 • Ártalmatlan:

  •  Talajterhelés:                                          •A papír anyagát adja:



„Környezetkárosító” Ez a piktogram figyelmeztet a környezetkárosító anyagok csomagolásán.
A korábbi narancsszínű négyzeteket felváltotta a piros keretes.

 

  Papírgyártás

"A papír fő alkotórésze a cellulóz. A növények szilárd vázát képezik a cellulózrostok, amelyek még egyéb nagymolekulájú szerves anyaggal vannak bevonva. A fatartalmú papír ezektől az anyagoktól merevebb, a levegő hatására érzékeny és idővel töredezik. A jó minőségű papírban nincsenek ilyen anyagok, mivel a papírgyártás során kémiai oldással eltávolítják ezeket. Ehhez használják a nátrium-hidroxidot. A cellulóz nem lép reakcióban viszont ezzel az anyaggal. Az egyirányú cellulózrostokat a gyártás műveletei során fellazítják és összekuszálják. Ez az úgynevezett foszlatás kádakban egy álló és egy mozgó késrendszer segítségével történik. A kialakuló papírpéphez ebben a munkafázisban adagolnak különböző töltőanyagokat is, hogy a papír felülete tömör és sima legyen, továbbá áttetszősége csökkentjen. Töltőanyagként alkalmaznak például kaolint, amely alumínium-szilikát, a talkumot, ami magnézium-szilikát, a sulypátot, ami bárium-szilikát továbbá gipszet. A papír szilárdságát növelik és nedvszívó képességét csökkentik különböző enyvekkel. A keverés és tisztítás után egy vízszintesen mozgó szitarendszerrel víztelenítik és alakítják lappá a pépes anyagot. A szitán szívószekrények fölé jut a papíranyag, amely a nedvesség egy részét elvonja. Az utolsó munkafázis a simítás és a hengerlés.
Régen rongytartalmú papírpépből fakeretre feszített szitával, kézi merítéssel készítették a valódi merített papírt. A szélső rostok helyenként a fakerethez tapadtak, amiről aztán szakadozottan váltak le, ettől lett rojtos a széle.
A jobb minőségű papírt rongyokból állítják elő. Azonban csak a pamut-, len- vagy kenderanyag használható, mivel nagyobb a cellulóztartalma, kevesebb benne a merevítő-szennyező anyag. A szűrőpapír készítésénél nem alkalmaznak töltő és enyvező anyagokat, ezért a jó minőségű szűrőpapír csaknem tiszta cellulóz.
A papírgyártás során a cellulóz szálakat kevés változás éri. Hasonló külső szerkezeti átalakulás, más térbeli elrendeződés jön létre akkor is, amikor a gyapotból, lenből, kenderből textíliákat fonnak. "
http://metal.elte.hu/~radkat/toto/papir.htm

"
Papírgyártás elsődleges rostokból
A papírgyártás első szakaszában a nyersanyagot - például a fát - rostjaira bontják.  A beáztatott, majd lehántolt fából mechanikai vagy kémiai eljárással nyerik ki a rostokat.  A mechanikai eljárás végeredménye a facsiszolat, amit rövid használati idejű papírok alapanyagaként használnak (pl. újságpapír). A facsiszolatot tisztítják, szükség esetén fehérítik, végül besűrítik.
A kémiai eljárással előállított termék a cellulóz. A kémiai eljárás során a felaprított fát savakkal, illetve lúgokkal főzve választódik ki a cellulóz. A lugos oldatban főzött fából barna színű szulfátcellulóz keletkezik, amely igen nehezen fehéríthető. Fehérítetlenül papírzacskók, bevásárlótáskák, kávéfilterek alapanyagául szolgál. A savas oldatban főzött fából a könnyebben kezelhető szulfitcellulóz keletkezik, amely világosabb és könnyebben fehéríthető, de ma már alig gyártják.
A cellulóz, illetve a facsiszolat színe a fában lévő lignin maradványai miatt sárgásbarna, ezért a megszokott fehér papír előállításához fehérítésre van szükség. A fehérítés többfajta anyaggal történhet, így például klórgázzal, nátrium- vagy kalcium-hipoklorittal, klórdioxiddal, hidrogén­peroxiddal, oxigénnel.
Régebben a fehérítéshez főleg klórgázt használtak, ma már sok papírgyár a környezetet kevésbé terhelő anyagokkal dolgozik. A klórgázzal történő fehérítés során klórvegyületek kerülnek a cellulózba, illetve a papírgyárak szennyvizébe. Az eljárás során keletkező szerves klórvegyületek hatása a rákkeltő dioxinhoz hasonló, ami a táplálkozási láncon keresztül, illetve közvetlenül a környezetre fejti ki káros hatását. Egyes cellulózgyárak közelében a levegő kén-dioxiddal, kénvegyületekkel szennyezett lehet, a szennyvíz kénvegyületeket tartalmazhat.
A papírgyártás következő fázisában a cellulózt, vagy facsiszolatot vízzel keverik, amelyhez töltőanyagokat adnak. A töltőanyagok kitöltik az író-nyomópapírokban a rostok közötti réseket, így a papír sima és átlátszatlan lesz. A keverékhez hozzáadott enyvezőanyagok jobb tartást adnak a papírnak, és biztosítják, hogy a tinta vagy festék megfelelően megtapadjon. Végül színezőanyagok hozzáadásával biztosítható a kívánt szín.
Az utolsó fázisban a fent leírt keveréket szűréssel és préseléssel víztelenítik, majd szárítják, felszínét pedig egyenletesre simítják. Végül az így elkészült óriási méretű papírtekercseket megfelelő méretű lapokra vágják."

 http://tavoktatas.kovet.hu/tartalom_papir_normal.htm

A papírgyártás töltőanyaga, pl: http://www.carbonatkft.hu/termekismerteto ( Carbonát Kft.
Carbonát-2 20 mikron alatti mészkőőrlemény Gumi-, műanyag-, síkfólia-, papírgyártás töltőanyaga
)

2014. április 23., szerda



A papír jellemzői


A PAPÍR ÖSSZETÉTELEI, SZILÁRDSÁGI TULAJDONSÁGAI 

Papír a neve a növényi rostsejtek vizes szuszpenziójából (őrleményéből) nemezelődés útján készült és megszárított lapnak.  

A papírlap rostjai  
  • mechanikailag kapcsolódnak egymáshoz az összekuszált sejtek, rostok nemezelődése útján,  
  • másrészt a különböző sejtek  között kialakulnak másodlagos, un. kémiai kötések is
A papírgyártás nyersanyagai között a  rostanyagokon kívül jelentősek a másodlagos anyagok is. A papírlap képzéshez igen sok  adalékanyagot is adnak, melyek papír lapképzését, nyomtathatóságát, fizikai és kémiai tulajdonságát változtatják meg. Leti sok ragasztót adott a papírpéphez: kemény, vastag, erős lemezt kapott. A papírokat többféle módon is csoportosíthatjuk. 

A felhasznált töltőanyag színe szerint lehetnek: 

Fehér 
Színezett töltőanyag

NÉGYZETMÉTERTÖMEG  

  • Négyzetmétertömeg az 1 m2 területű papír kondicionált körülmények között mért tömege. A vizsgálat végezhető ívmérlegen, ebben az esetben meghatározott területűpapír tömegét mérik és a mérlegről a négyzetmétertömeg közvetlenül leolvasható. 70gr/m2-tömegnél kisebb papíroknál a négyzetmétertömeg meghatározásához, 0,2 gr/m2pontosságú, ennél nagyobb négyzetméter tömegű papíroknál 1,0 gr/m2 pontosságúívmérleget használunk. A négyzetméter tömeg analitikai mérleggel legalább 100 cm2, táramérleggel legalább 500cm2 területű mintán határozható meg. A négyzetméter tömeg folyamatos ellenőrzését a papírgyártó gépeken radioaktív izotópok felhasználásával végzik. 

VASTAGSÁG 

  • A papír, karton vastagsága a papír két oldala közötti merőleges irányban mért távolság,amelyet 0,001-0,01 mm-es pontossággal adnak meg.
  • A papírok vastagságingadozásaiból jelentős mértékben függnek a mechanikai és egyes fizikai tulajdonságok. A vastagsága mikrométerrel, vagy mikroszkóppal mérhető. A vastagságmérésnyomdaiparban is alkalmazott mérőeszközét, a mikrométert is mutatja az alábbi ábra. 

A papírok vastagságát a papír egy négyzetméterének súlyával szokás megadni.
Pl. a megszokott fénymásoló papírból 1 m2 súlya 80 g (8dkg)
Ebből következtetünk a vastagságára.
Előfordul, hogy a gyártók mesterségesen nehezítik a papírt - ilyenkor a megadott súly a vártnál vékonyabb lapot takar. Ha fontos a pontos minőség, érdemes megnézni a papírmintát.
A papírok súlyát jelöljük az árajánlatokban, grammokban megadva!
  
Általánosan használt papírsúlyok (példák):

  • Szórólap -
    • egy szín: 80-100 gramm
    • színes: 115-150 gramm
  • Plakát - 150-170 gramm
  • Dosszié - 250-300 gramm
  • Meghívó hajtva - 200-250 gramm
  • Könyv, kiadvány borító - 150-300 gramm
  • Névjegy - 200-300 gramm
  • Újság - 75-135 gramm
A fényes papír azonos súlyban mindig "vékonyabb", mert az enyvezés növeli a súlyt.
 A fényes és matt papír ára általában azonos.

papír nyomdai szempontból  lényeges tulajdonsága  a szakítószilárdsága és  a nyúlás

A szakítóvizsgálatok lényege, hogy egy próbatestet húzó igénybevétellel - általában szakadásig – terhelnek és a megadott mechanikai tulajdonságok közül egyet vagy többet meghatározzanak. Ilyen  a szakítószilárdság és  a megnyúlás.
A szakítószilárdság megmondja, mekkora erő hatására szakad el a papír, szemben ható húzóerők mellett. A nyúlás megmutatja, hogy adottigénybevételnél mennyit nyúlik egy egységnyi papír. Sokszor szükséges a nedves nyúlás meghatározása is.
A szakítóvizsgálatok

 

Házi feladat:

  Készíts papírmintát!
Gyűjts fényes, matt, vékony, vastag, síma, érdes, fehér, színes, famentes, fatartalmú, stb papírokat! Vágj belőlük 8x3 cm-es téglalapokat! Rakd sorba vastagság szerint. A legvékonyabb legyen legfelül.! Alulra karton kerüljön! Tűzd, vagy ragaszd össze  a papírmintádat! Hozd magaddal órára!

Szorgalmi feladat: Rendelj névjegypapír mintát! mintarendelés 

Kérdések:

  1. Milyen szálszerkezet jellemző a papírra (hogyan kapcsolódnak a rostok)?
  2. Milyen fizikai jellemzői vannak a papírnak? Mivel jellemzik?
  3. Milyen mértékegységgel utalunk a nyomdai használatban  papír vastagságára? Mit jelent ez?
  4. Szerinted miért fontos  a nyomdai papíroknál az egyenletes papírvastagság?
  5. Mit befolyásol a papír felületi kiképzése és szakítószilárdsága?

A papírok felületi megmunkálásuk szerint lehetnek::

  • Natúr papírok: a fatartalmú, félfamentes, famentes papírokat külön simítás és felületkezelés nélkül készítik. Az egyes minőségek főleg az enyvezés fokában és a négyzetmétertömegben különböznek egymástól. Csak a megfelelő enyvezésű natúrpapírok felelnek meg az ofszet nyomtatás követelményeinek. A natúr papírokat könyvek, címkék, plakátok, csomagolóanyagok, térképek nyomatatására használják. Ez a papírfajta a festéket erőteljesen szívja magába, éppen ezért a nyomat denzitása (a nyomat színereje, objektív mérőszám) alacsonyabb lesz, bár a felhasznált festék mennyisége magas lesz.
  • Gépi simítású: a gépi simítású papírt még a papírgyártó gépen, tehát közvetlenül az előállításkor nemesítik. A felvitt simítóréteg kb. 15 gr/m2, míg ez műnyomó papíron akár
    40 gr/m2 is lehet. A gépi simítású papírokhoz speciális simító emulziókat nem
    alkalmaznak, így felületük nem elég zárt és nem fényes, ezért gyengébb
    nyomatminőséget nyújtanak. A gépi simítású papírok szívóképessége kisebb, mint a
    natúr papíroké, ezért a lehúzódás veszélye is nagyobb. A gépi simítású papírok fő
    alkalmazási területe az ofszet nyomtatás, az egyszerűbb illusztrációs kiadványoknál. 
  • Gépi mázolású: a simító emulziót itt külön berendezéssel viszik fel a papír felületére. A
    mázréteg felvitele után a papír azonnal forró fényező hengerek közé kerül, megszárad, s
    ezzel egyidejűleg fényes is lesz. A mázolás és száradás után sima, sima, tükröző felület
    alakul ki. A gépi mázolású papírok felületi simasága és fényessége fokozottabb, mint
    gépi simítás esetén. Ezek a papírok 70-420 gr/m2 négyzetmétertömeggel, famentes
    vagy félfamentes kivitelben készülnek. A gépi mázolású papírokat elsősorban borítékok,
    dobozok, lemeztasakok, címkék és egyéb csomagolóanyag gyártásra alkalmazzák.
  • Műnyomó papírok: a műnyomó papírok különleges előállítású, gépi simítású papírok,
    mindkét oldalukon mázréteggel ellátva és simítva. Az egyik legigényesebb nyomópapír
    fajta. A mázrétes sima és csillogó papírfelületet ad és az eredeti papír aránylag érdes
    felületét kiegyenlíti. Az egyoldalas mázréteggel ellátott termékeket kromopapírnak
    nevezik. A műnyomó papírokat túlnyomóan famentes, esetleg félfamentes kivitelben,
    70-250 gr/m2 négyzetmétertömeggel állítják elő. A műnyomó papírra felvitt pigment
    réteg oldalanként általában egyharmada a papír gr/m2 tömegének. Az alappapírtól
    megkívánják a felületi egyenletességet, hogy jól vegye fel a mázréteget ne porozzon és
    felülete ne tépődjön fel. A mázréteg pigmentekből, kötőanyagból és műanyag
    diszperzióból áll. A műnyomó papír nagyon szépen fekvő sima felületét szuper
    kalanderen vagy szatináló kalanderen kapja meg.  
  • Matt műnyomó: a matt felületű műnyomó papírokat a normál műnyomó papíroktól az
    különbözteti meg, hogy a mázréteg különleges mattosító simítással készítik A matt
    műnyomó papírok többfajta négyzetmétertömegben  készülnek. A tükröződésmentes
    matt felület a nyomdafestékkel együtt érdekes hatást kelt a szemlélőben, amely teljesen
    eltér a fényes felületen létrejött vizuális hatásoktól. 
  • Újságnyomó papír: a legnagyobb mennyiségben előállított fatartalmú rotációs papír,
    amelyet natúr és felületkezelt minőségben 45-80 gr/m2 tömeghatárok között gyártanak. 
  • Egyéb papírok: a bankposta-, okmánypapír, irodai papír, flórposta-, borítékpapír,
    térképnyomó-, biblianyomó-, regénynyomó-, tankönyvpapír, falragasz-, plakát-,
    bankjegy-, bélyegpapír mind-mind sok közös, és az adott célnak megfelelő specifikus
    tulajdonsággal készülnek.