A papír jellemzői

A PAPÍR ÖSSZETÉTELEI, SZILÁRDSÁGI TULAJDONSÁGAI 

Papír a neve a növényi rostsejtek vizes szuszpenziójából (őrleményéből) nemezelődés útján készült és megszárított lapnak.  

A papírlap rostjai  

• mechanikailag kapcsolódnak egymáshoz az összekuszált sejtek, rostok nemezelődése útján,  
• másrészt a különböző sejtek  között kialakulnak másodlagos, un. kémiai kötések is

A papírgyártás nyersanyagai között a  rostanyagokon kívül jelentősek a másodlagos anyagok is. A papírlap képzéshez igen sok  adalékanyagot is adnak, melyek papír lapképzését, nyomtathatóságát, fizikai és kémiai tulajdonságát változtatják meg. Leti sok ragasztót adott a papírpéphez: kemény, vastag, erős lemezt kapott. A papírokat többféle módon is csoportosíthatjuk. 

A felhasznált töltőanyag színe szerint lehetnek: 

Fehér 

Színezett töltőanyag

NÉGYZETMÉTERTÖMEG  

• Négyzetmétertömeg az 1 m2 területű papír kondicionált körülmények között mért tömege. A vizsgálat végezhető ívmérlegen, ebben az esetben meghatározott területűpapír tömegét mérik és a mérlegről a négyzetmétertömeg közvetlenül leolvasható. 70gr/m2-tömegnél kisebb papíroknál a négyzetmétertömeg meghatározásához, 0,2 gr/m2pontosságú, ennél nagyobb négyzetméter tömegű papíroknál 1,0 gr/m2 pontosságúívmérleget használunk. A négyzetméter tömeg analitikai mérleggel legalább 100 cm2, táramérleggel legalább 500cm2 területű mintán határozható meg. A négyzetméter tömeg folyamatos ellenőrzését a papírgyártó gépeken radioaktív izotópok felhasználásával végzik. 

VASTAGSÁG 

• A papír, karton vastagsága a papír két oldala közötti merőleges irányban mért távolság,amelyet 0,001-0,01 mm-es pontossággal adnak meg.
• A papírok vastagságingadozásaiból jelentős mértékben függnek a mechanikai és egyes fizikai tulajdonságok. A vastagsága mikrométerrel, vagy mikroszkóppal mérhető. A vastagságmérésnyomdaiparban is alkalmazott mérőeszközét, a mikrométert is mutatja az alábbi ábra. 

A papírok vastagságát a papír egy négyzetméterének súlyával szokás megadni.
Pl. a megszokott fénymásoló papírból 1 m2 súlya 80 g (8dkg)
Ebből következtetünk a vastagságára.
Előfordul, hogy a gyártók mesterségesen nehezítik a papírt - ilyenkor a megadott súly a vártnál vékonyabb lapot takar. Ha fontos a pontos minőség, érdemes megnézni a papírmintát.
A papírok súlyát jelöljük az árajánlatokban, grammokban megadva!
  
Általánosan használt papírsúlyok (példák):

• Szórólap -
  • egy szín: 80-100 gramm
  • színes: 115-150 gramm
• Plakát - 150-170 gramm
• Dosszié - 250-300 gramm
• Meghívó hajtva - 200-250 gramm
• Könyv, kiadvány borító - 150-300 gramm
• Névjegy - 200-300 gramm
• Újság - 75-135 gramm

A fényes papír azonos súlyban mindig "vékonyabb", mert az enyvezés növeli a súlyt.
 A fényes és matt papír ára általában azonos.

A  papír nyomdai szempontból  lényeges tulajdonsága  a szakítószilárdsága és  a nyúlás

A szakítóvizsgálatok lényege, hogy egy próbatestet húzó igénybevétellel - általában szakadásig – terhelnek és a megadott mechanikai tulajdonságok közül egyet vagy többet meghatározzanak. Ilyen  a szakítószilárdság és  a megnyúlás.

A szakítószilárdság megmondja, mekkora erő hatására szakad el a papír, szemben ható húzóerők mellett. A nyúlás megmutatja, hogy adottigénybevételnél mennyit nyúlik egy egységnyi papír. Sokszor szükséges a nedves nyúlás meghatározása is.

A szakítóvizsgálatok

 

Házi feladat:

  Készíts papírmintát!

Gyűjts fényes, matt, vékony, vastag, síma, érdes, fehér, színes, famentes, fatartalmú, stb papírokat! Vágj belőlük 8x3 cm-es téglalapokat! Rakd sorba vastagság szerint. A legvékonyabb legyen legfelül.! Alulra karton kerüljön! Tűzd, vagy ragaszd össze  a papírmintádat! Hozd magaddal órára!

papír-katalógus

Szorgalmi feladat: Rendelj névjegypapír mintát! mintarendelés 

Kérdések:

1. Milyen szálszerkezet jellemző a papírra (hogyan kapcsolódnak a rostok)?
2. Milyen fizikai jellemzői vannak a papírnak? Mivel jellemzik?
3. Milyen mértékegységgel utalunk a nyomdai használatban  papír vastagságára? Mit jelent ez?
4. Szerinted miért fontos  a nyomdai papíroknál az egyenletes papírvastagság?
5. Mit befolyásol a papír felületi kiképzése és szakítószilárdsága?

A papírok felületi megmunkálásuk szerint lehetnek::

• Natúr papírok: a fatartalmú, félfamentes, famentes papírokat külön simítás és felületkezelés nélkül készítik. Az egyes minőségek főleg az enyvezés fokában és a négyzetmétertömegben különböznek egymástól. Csak a megfelelő enyvezésű natúrpapírok felelnek meg az ofszet nyomtatás követelményeinek. A natúr papírokat könyvek, címkék, plakátok, csomagolóanyagok, térképek nyomatatására használják. Ez a papírfajta a festéket erőteljesen szívja magába, éppen ezért a nyomat denzitása (a nyomat színereje, objektív mérőszám) alacsonyabb lesz, bár a felhasznált festék mennyisége magas lesz.
• Gépi simítású: a gépi simítású papírt még a papírgyártó gépen, tehát közvetlenül az előállításkor nemesítik. A felvitt simítóréteg kb. 15 gr/m2, míg ez műnyomó papíron akár
  40 gr/m2 is lehet. A gépi simítású papírokhoz speciális simító emulziókat nem
  alkalmaznak, így felületük nem elég zárt és nem fényes, ezért gyengébb
  nyomatminőséget nyújtanak. A gépi simítású papírok szívóképessége kisebb, mint a
  natúr papíroké, ezért a lehúzódás veszélye is nagyobb. A gépi simítású papírok fő
  alkalmazási területe az ofszet nyomtatás, az egyszerűbb illusztrációs kiadványoknál. 
• Gépi mázolású: a simító emulziót itt külön berendezéssel viszik fel a papír felületére. A
  mázréteg felvitele után a papír azonnal forró fényező hengerek közé kerül, megszárad, s
  ezzel egyidejűleg fényes is lesz. A mázolás és száradás után sima, sima, tükröző felület
  alakul ki. A gépi mázolású papírok felületi simasága és fényessége fokozottabb, mint
  gépi simítás esetén. Ezek a papírok 70-420 gr/m2 négyzetmétertömeggel, famentes
  vagy félfamentes kivitelben készülnek. A gépi mázolású papírokat elsősorban borítékok,
  dobozok, lemeztasakok, címkék és egyéb csomagolóanyag gyártásra alkalmazzák.
• Műnyomó papírok: a műnyomó papírok különleges előállítású, gépi simítású papírok,
  mindkét oldalukon mázréteggel ellátva és simítva. Az egyik legigényesebb nyomópapír
  fajta. A mázrétes sima és csillogó papírfelületet ad és az eredeti papír aránylag érdes
  felületét kiegyenlíti. Az egyoldalas mázréteggel ellátott termékeket kromopapírnak
  nevezik. A műnyomó papírokat túlnyomóan famentes, esetleg félfamentes kivitelben,
  70-250 gr/m2 négyzetmétertömeggel állítják elő. A műnyomó papírra felvitt pigment
  réteg oldalanként általában egyharmada a papír gr/m2 tömegének. Az alappapírtól
  megkívánják a felületi egyenletességet, hogy jól vegye fel a mázréteget ne porozzon és
  felülete ne tépődjön fel. A mázréteg pigmentekből, kötőanyagból és műanyag
  diszperzióból áll. A műnyomó papír nagyon szépen fekvő sima felületét szuper
  kalanderen vagy szatináló kalanderen kapja meg.  
• Matt műnyomó: a matt felületű műnyomó papírokat a normál műnyomó papíroktól az
  különbözteti meg, hogy a mázréteg különleges mattosító simítással készítik A matt
  műnyomó papírok többfajta négyzetmétertömegben  készülnek. A tükröződésmentes
  matt felület a nyomdafestékkel együtt érdekes hatást kelt a szemlélőben, amely teljesen
  eltér a fényes felületen létrejött vizuális hatásoktól. 
• Újságnyomó papír: a legnagyobb mennyiségben előállított fatartalmú rotációs papír,
  amelyet natúr és felületkezelt minőségben 45-80 gr/m2 tömeghatárok között gyártanak. 
• Egyéb papírok: a bankposta-, okmánypapír, irodai papír, flórposta-, borítékpapír,
  térképnyomó-, biblianyomó-, regénynyomó-, tankönyvpapír, falragasz-, plakát-,
  bankjegy-, bélyegpapír mind-mind sok közös, és az adott célnak megfelelő specifikus
  tulajdonsággal készülnek.